A kisember önmaga megtalálásának meddő vágyát hol egy kád vízbe „fojtják”, hol egy Skodába „csomagolják”.

Sokáig azt hittem, hogy majd Magyarországon is lesz olyan pantomimszínház, mint a lengyeleknél, cseheknél, franciáknál. De mintha a magyar néplélekbe nem férne bele a pantomim, ahogy pl. a Beckett-darabok sem. Csakhogy én akkor is a pantomimet szerettem volna sikerre vinni, mert tőle kaptam az élet értelmét.

A TranzDanz kortárs tánc társulat ismét jelen lesz az Ördögkatlan fesztiválon és utána vendégszerepel a Zsámbéki Bázison. Mindjárt két díjnyertes táncművet is bemutatnak az ipari műemlék hangárok egyikében. A legfrissebb Ratville és a 2016-ban készült Déjá Vu címűt. Kovács Gerzson Pétert, a koreográfust kérdeztük.

„Dienes Eszter önmagához kegyetlen költői világa és Meszléry pokoli tudása az emberi kapcsolatokról és a világról, mindezek tényleg katartikusan kapcsolódnak össze." (Sándor Erzsi)

„Madarak, repülőgépek röptéről, a szerelem, az alkotás, a szabadság szárnyalásáról, és a lemetszett szárnyak miatti gyötrelemről szól ez a válogatás."

A természetvédelmi területen elhagyatottan álló romos épületeket olyan organikusan nőtte be a művészet és a színház, ahogy a növények veszik birtokba az ember által elhagyott mesterséges építményeket.