Zsámbéki Színházi Bázis
A romtemplomtól a bázisig
Norvég Civil Alap

2010. június 14.
Különdíj az Aradi Kamaraszínháznak a XVIII. ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztiválon

Harsányi Attila, a Lovak az ablakban című előadásban nyújtott alakításáért a Fundaţia „Liga pentru Teatru” különdíját nyerte el a a XVIII. ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztiválon. Az Aradi Kamaraszínház és a Pécsi Harmadik Színház előadását a három legjelentősebb kategóriában (legjobb rendezés – Radu Dinulescu, legjobb női főszereplő– Bacskó Tünde, legjobb férfi főszereplő – Harsányi Attila) jelölte a zsűri. Az ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztivál az ország legrégibb nemzetközi színházi fesztiválja, amelyet június 6-12 között rendeztek meg Nagybányán.

A HÁBORÚ BOHÓCAI

Matei Visniec: Lovak az ablakban / Aradi Kamaraszínház- Pécsi Harmadik Színház

 

Ritkán ír le ilyet az ember, de néha mégis: a pécsi Visniec-bemutató semmiféle hiányérzetet nem hagyott maga után. Kitűnő darab, érzékeny rendezés, remek színészi munka – mindez pedig néhány tucatnyi néző előtt a Pécsi Harmadik Színház Stúdiószínházában. KERESZTESI JÓZSEF KRITIKÁJA.

Az anya elbocsátja a fiát a háborúba. A lánynak idős, hadirokkant apja teszi pokollá az életét. A feleségnek az elmebeteg, vérszagtól részeg katonatiszt férje teszi ugyanezt. Mindeközben időről időre hírnök érkezik, a hadsereg megbízásából, hol a halálhírt közli, hol kerekesszéket hoz a rokkant apának.

Voltaképpen nem sokat ér, ha felidézzük a darab úgynevezett „cselekményét”, ezzel ugyanis édeskeveset árulunk el a szereplők közti viszonyokról. ALovak az ablakban című darab ugyanis nem valamiféle lélektani realizmus jegyében áll, hanem az abszurd színház hagyományaira támaszkodik. A piros krumpliorral földíszített hírnök bohócdoktorként hozza a fiú halálhírét. A kerekesszéknek az égvilágon semmilyen fizikai funkciója nincs, leginkább egy kibelezett bicikliből készített mobil szobor. A szereplők pedig folyamatosan elbeszélnek egymás mellett. A mindenkori Nő egyre fokozódó kétségbeeséssel igyekszik követni a mindenkori Férfi őrületét – a Bacskó Tünde alakította Nő hol anya, hol lány, hol asszony, mellette a Férfit, aki apa, a fiú vagy a férj, Harsányi Attila játssza – és ott van még Tapasztó ErnőHírnöke.

 

Ilyenformán azt is elhamarkodottság volna kijelenteni, hogy a mű témája „a” háború volna. Maga a háború – amit a darab összes férfi szereplője önértéknek, mi több, a világot magyarázó, a világnak értelmet adó entitásnak tekint – a velejéig groteszk világ foglalataként van jelen. Ha valamiről, hát leginkább a háborúba vetett hitről „szól” Matei Visniec munkája, arról a mentális roncsolódásról, amelynek az előföltétele, hogy a háború eszement logikáját magunkévá tegyük. A férfifigurák ilyen módon egytől egyig clownok, karikatúrák, amitől ez a témáját tekintve igencsak pesszimista dráma sötét humorú bohózattá válik. S az sem véletlen, hogy az egyes jeleneteket rövid kommentárok választják el egymástól: Tapasztó Ernő amolyan történelemkönyv-konferansziéként ismerteti az új status quót, amely Európa egy-egy nagy újkori háborújának a lezárásával jön létre. A különféle békekötéseket követő hódítások és határrevíziók listája groteszk mantrává áll össze, amely madártávlatból is láthatóvá teszi mindennek az öncélú abszurditását.

 

Radu Dinulescu rendezése biztos kézzel, okosan tárja föl a darabban rejlő rétegeket: az előadás (akár maga a háború jelensége) a groteszk humor és a pusztulás realitása között libikókázik. Harsányi Attila és Tapasztó Ernő kiváló szerepformálásai (Tapasztó Hírnöke minden jelenetében más-más karakter) egyaránt erős karikírozó gesztusokra épülnek, ezek a férfifigurák határozzák meg a jelenetek dinamikáját. Bacskó Tündének voltaképpen nehezebb a dolga: mindvégig jelen van a színen, és rezonálnia kell, föl kell vennie a tempót a háborúba ájult férfiakkal. Bacskó alakításában a három női karakter nem válik el élesen egymástól, mert közös, alárendelt és kiszolgáltatott helyzetük válik fontossá, amely túlmutat az abszurd keretein: a tragédia elszenvedője sosem a háborúban odavesző férfi, hanem az otthon maradó nő.

A leosztás első pillantásra magától értetődő: a férfiak elmennek harcolni és meghalnak, a nő sorsa pedig az, hogy előbb reménykedjék a visszatérésükben, aztán pedig gyászolja meg a hősöket. Ironikus módon a férfi szereplők, ahogy azt a Hírnöktől megtudhatjuk, nem az ellenség kezétől esnek el, hanem, úgymond, baleseteknek, a hadi gépezet szokványos üzemzavarainak az áldozatai. A záró jelenetben a Hírnök több zsáknyi katonai bakancsot zúdít a földön fekvő feleségre. A férjét a bajtársai taposták halálra, a holtteste ezernyi darabban ott van a talpakon. Nevet a közönség, de ahogy egyre nő a bakancshalom, ez a nevetés is sok lesz egy kicsit.

Keresztesi József
Forrás: Revizor- az NKA kritikai portálja

© 2021. Zsámbéki Színházi Bázis - THEATER Online - theater.hu

A Zsámbéki Színházi Bázis hivatalos honlapját a

http://zsambekiszinhaz.hu/

címen éri el.

 

Ezen az oldalon - a kis ablakot bezárva - a Bázis és jogelődjei korábbi évadairól talál információkat.