Zsámbéki Színházi Bázis
A romtemplomtól a bázisig
Norvég Civil Alap

2006. július 26.
A Balkán bajnoka

Öreg, elhagyott rakétabázison telepedett meg újabban a Zsámbéki nyár rendezvénysorozatának tekintélyes hányada. A kortárs színház, zene, film és képzőművészet alkotóinak találkozóhelye, előadások helyszíne lett a festői tájon leledző, hadtörténeti emlékhellyé nyilvánított régi rakétabázis.

Öreg, elhagyott rakétabázison telepedett meg újabban a Zsámbéki nyár rendezvénysorozatának tekintélyes hányada. A kortárs színház, zene, film és képzőművészet alkotóinak találkozóhelye, előadások helyszíne lett a festői tájon leledző, hadtörténeti emlékhellyé nyilvánított régi rakétabázis. A hét végén zajló III. Bázis filmfesztivál dokumentumfilmjének hősével, a marosvásárhelyi Kincses Előddel beszélgettünk.

A balkáni bajnok című filmet tudtommal Berlinben tanuló lánya, Kincses Réka készítette a romániai rendszerváltásban közéleti szerepet vállaló, később emigrációra kényszerülő apjáról. Mit kívánt elmondani a pályakezdő filmrendező A balkáni bajnokkal?
– A lányom a dokumentumfilmben apja, családja történetének nyomon követésével voltaképp azt viszi vászonra, amit az 1989-es temesvári felkelés óta a romániai magyarság átélt. Politikai szerepvállalásom abból következett, hogy még a felkelést megelőző időben elvállaltam Tőkés László védelmét a temesvári kilakoltatási perben; Ceausescu elűzése után a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei alelnöke lettem. Ebben a minőségemben – Király Károly után, aki Iliescu helyetteseként Bukarestbe került – én voltam a legmagasabb rangú magyar vezető a megyében, s így az 1990-es marosvásárhelyi megmozduláson, a fekete március napjaiban én lettem a románok célpontja. Az események után Magyarországra kellett menekülnöm, és öt és fél évig nem mehettem haza, mert koholt vádak alapján büntetőeljárás folyt ellenem, amelyet csak azután szüntetett meg a román kormány, miután Románia az Európa Tanács tagja lett, s én a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultam.
– Mikor térhetett ismét haza?
– 1996-ban léphettem át újra a határt, megalapítottam marosvásárhelyi ügyvédi irodámat, amelyet azóta is párhuzamosan működtetek a budapestivel. Hazatértem után a Maros megyei RMDSZ elnökévé választottak. A csíkszeredai kongresszuson az RMDSZ belső ellenzékének az elnökjelöltje lettem Markó Bélával szemben, közel negyvenszázaléknyi szavazatot kaptam, ám ezek után az RMDSZ csúcsvezetése törvénysértő módon kiszorított a politikai életből.
– Saját politikai meghurcoltatásán kívül még mire reflektál a film?
– A film szélesebb spektrumot ölel föl, bemutatja, hogyan alakult a romániai fordulatban részt vevők sorsa, ki milyen platformra helyezkedett, milyen karriert futott be, mit képviselt-képvisel.
– Nevezetesen?
– Például, Markó Béla, Frunda György, Borbély László, Judlea, Scrieciu, vagyis a kilencvenes években induló politikusok. A filmben megszólalnak az 1990-es esztendő tragikus kimenetelű márciusi eseményeinek mind a magyar, mind a román szereplői. A párbeszédek nyomán a dokumentumfilmben kikerekedik a romániai magyarság hiteles közelmúltbeli története.
Metz Katalin
Linkek

© 2024. Zsámbéki Színházi Bázis - THEATER Online - theater.hu

A Zsámbéki Színházi Bázis hivatalos honlapját a

http://zsambekiszinhaz.hu/

címen éri el.

 

Ezen az oldalon - a kis ablakot bezárva - a Bázis és jogelődjei korábbi évadairól talál információkat.