„A Vendel tragédiájacímű színdarab az első, és eleddig egyetlen drámai kísérletem. Egy hűségproblémákkal küzdő, ufószakértő szobafestőmázolóról szól, akit b. neje belefolyt a fürdővízbe. De ezzel sajnos nem ér véget kálváriája, sőt, a neheze még csak ezután következik. A halál ugyanis egyáltalán nem olyan egyszerű dolog, mint ahogy az innen látszik, Vendelnek saját magának kell dönteni a sorsáról.” – nyilatkozta a szerző a darabjáról.

„Szívesen lemondana a szabad akaratról – folytatja Cserna-Szabó a színmű ismertetését –, életében sem használta, most meg, hogy elhalálozott, nem érzi magát felkészülve semmiféle döntéshelyzetre. De dönteni muszáj. Nem lehet megúszni. Szóval Vendel szíve megszakad, és elindul vele a vonat. A fürdőkád után a kocsma, a temető, majd a londoni Hampton Court kastély következik. Mert ilyen ez a vonat. Mindeközben Vendel az élet és a halál nagy kérdéseiről diskurál az Íróval, aki létrehozta őt, Bucival a gigantikus mellű pultosnővel, rajossal, a Forma-1 rajongó karosszéria lakatossal, akivel szomszédok lesznek a temetőben, és az éticsigafejű farkassal, aki egy idegen dimenzióból érkezett. Szóval zajlik ezerrel a halál. Van itt minden, amire a kedves közönség éhes szíve vágyik: szerelem, gyilkosság, szex, kaland, ufók, talán csak az autósüldözést felejtettem ki a népszerű motívumok közül. Ja, és katarzis is van a darabban. Mert katarzisnak lennie kell.”

Jámbor József, a drámai mű rendezőjének elmondása szerint „az előadás elején megöljük a közönséget, hogy aztán a továbbiakat már halottként láthassák. Persze félelemre semmi ok, hiszen a darabbéli figurák nagy része is jobblétre szenderül már jóval a kezdősorok előtt. Aki meg nem – például a főhős – az is pillanatok alatt erre a sorsa jut.”

A Zsámbéki Színházi Bázis immár hat éve a fiatal kortárs – „létértelmezős”-nek aposztrofált – drámák bemutatására vállalkozott. 2001-ben Garaczi László Csodálatos vadállatok-ját, 2002-ben Toepler Zoltán Toepler, Platón, Garaczi-ját, 2003-ban Filó Vera Szobalány-át, 2005-ben a lengyel Krzystof Bizio Beszélgessünk életről és halálról-ját, s most Cserna-Szabó Vendeljét állítják színpadra.