Zsámbéki Színházi Bázis
A romtemplomtól a bázisig
Norvég Civil Alap

2014. július 25.
Rendet vág a maga módján

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen tanult rendező szakon, közben nemzetközi drámaíró ösztöndíjat nyert Nagyváradon, rendezőasszisztensként dolgozott Ascher Tamás (Woyzeck) és Bocsárdi László (Két lengyel darab) mellett a budapesti Katona József színházban, rock-musical ősbemutatót rendezett Végállomás címmel, Gyál várossá avatásának évfordulójára. Az egyetem befejezése után tavaly színházrendező mesterképzésre jelentkezett Londonba, ahol jelenleg él és dolgozik. Holnap és holnapután marosvásárhelyi vizsgarendezése a III. Richárd látható a Romtemplomnál. Burák Ádám rendező beszél a darabról.

- Hányszor játszottátok az előadást? Kikkel dolgozol benne?

Tavaly júliusban ez volt az évzáró rendezésem. Csináltunk három nyilvános főpróbát, aztán a záróvizsgát és volt még egy előadás a nagy érdeklődésre való tekintettel és ennyi. Akkor ez úgy nézett ki, hogy két egyetemistával dolgoztam együtt és két színésszel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházból.
Most a címszerepet játszó Dávid Áron és Elek Botond Farkas színész vannak itt, akik benne voltak az eredeti produkcióban és jött hozzájuk Vass Gyuri (Hastings, Catesby, Lord Major), valamint Szabó Erika, aki Lady Annát, annak a szellemét és I. Erzsébetet játssza. Ebben a szereposztásban tehát ez egy bemutató, és egy év eltelt, amióta utoljára játszottuk, tehát majdnem mindenen változtattunk.

- Mi az, ami változatlan?

A koncepció magva, és ezért is kerestem meg a zsámbéki romtemplomot, hogy egy olyan szakrális teret találjunk, amiben létre tudjuk hozni azt a gondolatiságát az előadásnak, hogy Richárd valójában istennel áll harcban. Ezért volt, hogy az eredeti előadást a baptista templomban csináltuk Marosvásárhelyen.
Richárd látva, hogy ebben a világban semmi nincs a helyén és káosz van, úgy dönt, hogy rendet vág a maga módján és felkéri a közönséget, hogy kövesse, ahogy ezt a nagy tervet végigviszi. Ha nem érkezik válasz arra, amit ő tesz, miért ne kérdőjelezhetné meg egyenesen isten létezését is. Lényegében fürkészi az eget, hogy lesújt-e rá isten haragja. És mivel ez nem történik meg, sőt királyi trónusra emelkedik anélkül, hogy bármi jele lenne annak, hogy a sors vissza fog vágni, így azt mondja, hogy mindaz a katolikus hit, amivel az őt megelőző uralkodók kormányoztak, egy kitaláció. Aztán a sors visszacsap, mint ismeretes. Érkezik Richmond, aki levágja őt, mint egy malacot. Annyira könnyedén, és szükségszerűen bukik el, hogy maga sem tudja felfogni.

- Miért ezt a darabot választottad a vizsgára?

Mindannyian Shakespeare-rel záróvizsgáztunk, tehét a szerző adott volt, de nagyon szerettem ennek a darabnak az egyszerű és lényegre törő, hatalmi mechanizmust bemutató struktúráját. Szerintem ebben a Shakespeare műben mutatkozik meg a legkevesebb mellékszállal az, hogyan fordul a történelemnek a kereke, hogy nyomja maga alá azokat, akik az útjában vannak és hogyan emel fel másokat, akik a következő pillanatban ugyanúgy el fognak tűnni. Erre az alapgondolatra koncentrálódik az egész előadás. Megdöbbentően kevés ironikus jelenet van benne.

- A játékotok mégis tele van iróniával. Miért?

Úgy gondolom, hogy, amit ez a darab sugall, azt csak félmosollyal lehet venni, mert irreális. Olyan dolgok történnek benne, amiket nem lehet feldolgozni.

- A kényszerpálya feloldódik-e valamiféleképpen az előadásotokban?

Nem merem kijelenteni, hogy csak kényszerpályák vannak, mert Richárd megtehetné azt, hogy nem tesz semmit, de egy hatalmas elhatározást tesz rögtön az elején, amiben azt mondja, hogy ő fogja megváltoztatni a világot. Az más kérdés, hogy ez utóbb milyen kényszerpályára sodorja őt, de minden, amit addig tesz, a saját kezével tolja. Vannak társai, akik segítik, vannak, akik szembe mennek vele, de ő küzd. Amikor már királyként kellene megállnia a helyét – hisz az ő motivációja az a királlyá válás volt - olyan szerepben találja magát, amire nem készült fel.

- Mesélj erről az alkalmi társulatról!

Ami az érdekessége annak, hogy ez a társulat így felállt, hogy ketten vannak benne Magyarországról, egy ember jött Erdélyből, Dávid Áron viszont magyarországi színész, de román színházi képzést kapott Marosvásárhelyen. Multikulturális társulat, mindegyik színházi kultúrának és képzésnek megmutatkoznak majd a darab során az előnyei.
Jelen pillanatban jól hatnak egymásra, érződik, hogy más indíttatásból játszanak és más eszközkészlettel és az a szép ebben, hogy a karaktereket mindez árnyalja is, akár konfrontációba helyezi. Ahogy a Lady Anna jelenetben Áron és Erika teljesen más színészi megközelítésből indul neki a közös jelenetnek, az mindenképpen plusz.

- A szakrális téren kívül a díszletért és a jelmezért ki a felelős?

Erdélyi Kinga tervezte a díszletet és a jelmezeket. A Marosvásárhelyi Egyetemen végzett ő is, és már több ízben dolgoztunk együtt. Az utolsó éves vizsgáimat mind vele csináltam. Boros Csaba pedig, szintén a marosvásárhelyi egyetemről, szerzett egy dalt az előadáshoz, de ez legyen meglepetés.

- Milyen produkciókban dolgozol még?

Utoljára Hamletet rendeztem a Shakespeare emlékév alkalmából a londoni Landor Theater-ben, amelynek június 3-án volt a bemutatója. Izgalmas, hogy hol angolul, hol magyarul rendezek, és ott is többféle színésszel vittem színre a darabot. Egy angol Hamlet egy amerikai Claudius, Polinius és Laertés és egy japán Ofélia, Gertrudis és sírásó. A Hamlet most Angliában belföldön és külföldön is turnézik és vannak terveink a Richárd továbbjátszásával is.
 

-bázispress-

© 2021. Zsámbéki Színházi Bázis - THEATER Online - theater.hu

A Zsámbéki Színházi Bázis hivatalos honlapját a

http://zsambekiszinhaz.hu/

címen éri el.

 

Ezen az oldalon - a kis ablakot bezárva - a Bázis és jogelődjei korábbi évadairól talál információkat.