Máté Gábor egyszerre lehet a legkegyetlenebb rendező és a legjobb pedagógus, aki a 2003-ban végzett 14 fős osztályával nyári műhelymunkára elvonul a zsámbéki rakétabázisra, hogy egy önismereti tréningbe ágyazott pszichodráma során önálló színpadi művet hozzanak létre az osztály valamelyik tagjának életét feldolgozva. Tavaly az egri Gárdonyi Géza Színház tagját, Járó Zsuzsa élete volt a téma, idén a színházi pályát elhagyó Szandtner Anna élete került a középpontba.

Fotó: theater.hu

Szandtner Anna, Dömötör András

Szandtner Annáról annyit tudok, mint egy átlagos színházlátogató: láttam néhány darabban, filmben (a Magyar szépségen kívül a Szép napokban játszott kis szerepet), illetve tudom, hogy ott hagyta a pályát, mert elege lett a színház világából. A Parti Nagy Lajos által AlkalMáténak elnevezett társaság rendezője az osztályfőnök, Máté Gábor improvizációs helyzetekre építi fel a darabot, mint például a darab végi gyónás, amikor minden színész megvallja valami bűnét. Mészáros Béla lusta és hadar, Száraz Dénes reklámokat vállalt (és még fog is). Fenyő Iván miatt órákat késett a forgatás és csak önmaga érdekli, Kovács Patrícia ki akart rúgatni egy sminkest, Gál Kristóf is elhagyta a pályát, miután több részt is átugrott a Pál utcai fiúk-előadáson, amin Mészáros Máté végig nevetett. Zavarodottan állnak az addig vicces és magabiztos színészek, itt nem bújhatnak el egy szerep mögé, ezt minden társulatnak végig kellene csinálnia, így a nézők és a szakma előtt, hogy mindenki tanuljon belőle.
A Szandtner Anna című darab szórakoztató és tragikus is: van egy tehetséges színésznő, akit elsőre felvesznek a Színművészetire, bekerül a Katona József Színházba, sorra kapja a szerepeket és a díjakat, majd mindennel leszámol. Spanyolt kezd tanítani, külföldre megy, ezért a spanyolos környezet a tavalyi görögöshöz képest, amikor Járó Zsuzsát a hexameterek és az antik tragédiák világába helyezték. Zsámbékon a díszlet-pálmafa árnyékában felszól a Quantanamera vagy a Cucurrucucu Paloma, utóbbi Czukor Balázs Buena Vista Social Clubot idéző előadásában. Az osztály nemcsak társulat, hanem együttes is: Fenyő Iván - zongora, Czukor Balázs - gitár, nagybőgő, Mészáros Béla - ütős hangszerek, Mészáros Mát - gitár, Jordán Adél - fuvola.

Fotó: theater.hu

Szandtner Anna, Jordán Adél, Kovács Patrícia

A darab egyet könnyen bizonyít: minden élet színpadra való, ahogy minden egyes darabban a színész és a néző élete is benne van, nem tudunk menekülni előle. Nem kell keresni a drámát, a hősöket, a jellemfejlődést, mert minden itt van előttünk, sőt a társulatnál nem kell messzebb menni.
A színésznő, Szandtner Anna maga a szövegtest, amit napokig darabolnak, rágnak és kiköpnek a színészek és a rendező, eleve mindent tudnak egymásról, de a saját életünket így egyben látni egy külső nézőpontból, számomra feldolgozhatatlan. Ha az ember magáról beszél, könnyen elrejthet titkokat, érzéseket, de ha róla beszélnek, erre nincs lehetősége. Például a darabban csak Legendának nevezett katonás rendezővel (Ascher Tamással) mit kavart? Pontosan mi volt az oka lelépésének?

A színészek jók, saját környezetükben és történetükben mozognak, és az sem sül el rosszul, amikor kifiguráznak valakit: Fenyő Iván nagyon jól hozza Nagy Ervint, Dömötör András Máté Gábort és Aschert, Jordán Adél szinte mindegyik szerepben jó, Mészáros Máté jó a faarcú viccelődő szerepében, Czukor Balázs meg szinte szellemként suhan a színpadon, miközben mindig erős a jelenléte.
A Szandtner Anna nem ad válaszokat a darabban felmerülő kérdésekre, miért lépett le, mit akar és hogyan lesz tovább, ahogy a múlt fontosabb fordulópontjait is inkább bemutatja, mint értelmezi. Ennek ellenére a bemutatóig vezető út nagyon nehéz lehet, és nem lehet irigyelni Szandtner Annát, kapott eleget a darabban, lesz mit emésztenie.

Fotó: theater.hu

Vajda Milán, Mészáros Máté, Járó Zsuzsa

A végén a tapsrend után ott állnak felsorakozva a színészek, Jordán Adél a levegő után kapkod, kezdődik a húzás, a jövő évi darab főhőse és témája, akit közszemlére tesznek, felboncolnak élve. 2009-ben Kovács Patríciát dolgozzák fel, amiben látatlanban is van elég alapanyag: a reklámfilmekkel, az S.O.S.szerelemmel, a Kilenc és fél randival, a Szerelemtől sújtvával vagy a Szép napokkal, illetve az Asztalizenével. Még 12 jó nyarunk lesz.