Zsámbéki Színházi Bázis
A romtemplomtól a bázisig
Norvég Civil Alap

2018. szeptember 20.
A Kortársunk Csehov Minifesztivál

Ez a kis fesztivál arra keresi a választ, hogy mi a titka a csehovi örökérvényűségnek, hogy lehet, hogy darabjai kicsit sem koptak az idők során, és milyen indíttatásból veszik újra és újra elő a műveit. Miért van az, hogy teljesen otthon érezzük magunkat a darabjaiban, hogy a lélek legbensőbb zugainak ismerője, olyan hatással van ránk, mintha egyenesen rólunk, nekünk írta volna műveit?

Anton Pavlovics Csehov, aki a 19. századi orosz irodalom legnagyobb hatású alakjai közé tartozik, közel százhatvan éve született egy olyan korban, amikor elevenen élt egymás mellett a felvilágosodás és a cári önkény öröksége. Drámái és novellái meghatározóak, és megkerülhetetlenek a 20. századi irodalom számára. Magyarországon már 1908-tól játsszák a műveit, és ma is az egyik legnépszerűbb szerzőnek bizonyul a hazai színpadokon.

Sajátos látásmódját, amellyel a kor állóvizét, a tehetetlenséget, a jobb sorsra érdemesek kilátástalan sorsát ábrázolta, meghatározta tudományos tájékozottsága az emberi testről és lélekről, s betegsége, amely folyton emlékeztette az emberi törekvések, remények, szándékok időbeli behatároltságára. Hegedűs Géza “a szomorú és vágyakozó kisemberek részvéttel mosolygó poétájának nevezte őt”.

A művei rendkívül újszerűek voltak Csehov kortársai számára, és ugyanannyira izgalmas ma is, ezt bizonyítja a rendületlen népszerűsége. Már-már honosított magyar szerzőnek számít, olyan gyakran játsszák a hazai színházak.

Ez a kis fesztivál arra keresi a választ, hogy mi a titka a csehovi örökérvényűségnek, hogy lehet, hogy darabjai kicsit sem koptak az idők során, és milyen indíttatásból veszik újra és újra elő a műveit. Miért van az, hogy teljesen otthon érezzük magunkat a darabjaiban, hogy a lélek legbensőbb zugainak ismerője, olyan hatással van ránk, mintha egyenesen rólunk, nekünk írta volna műveit?

A meghívott előadások nagyon más stílusú, hangulatú produkciók, mintha nem is ugyanaz a szerző alkotásából született volna, izgalmas kortárs előadás mindahány.

Szakmai találkozót is szervezünk  július 14-én, 10:30-tól. A beszélgetés helyszíne a Bajor Gizi Színészmúzeum.

A szakmai beszélgetést Veiszer Alinda vezeti.

Bajor Gizi Színészmúzeumban Kortársunk Csehov kiállítás is megtekinthető,tárlatvezetéssel, melynek kurátora Lakos Anna, a látvány Antal Csaba, a grafika Antal Barbara munkája.

Július 13. 19:30| Műemlék Rakétabázis

A.P. Csehov: SIRÁLY

(Fordította: Makai Imre)

a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának produkciója

Olyan sokat beszéltem az új formákról, és most azt érzem, apránként a rutinba süllyedek. – vallja Trepljov a Sirály utolsó felvonásában. Az értelmetlen életre való ráébredés annál keservesebb, minél inkább igyekszik az ember. 

De mi is ad értelmet az életnek?

A Sirály egyes szereplői az alkotásban találják meg a választ e kérdésre – ki a konformizmusban, ki a hagyományokból való kitörésben – van, aki viszont nem találja, talán nem is keresi, vagy egyszerűen nem is érdekli. 

Szereposztás:

Arkagyina: B. Fülöp Erzsébet
Trepljov: Bartha László Zsolt
Szorin: Makra Lajos
Zarecsnaja: Kádár Noémi
Samrajev: Györffy András
Polina Andrejevna: Lőrincz Ágnes
Mása: Varga Andrea
Trigorin: Korpos András
Dorn: Bíró József
Medvegyenko: Henn János
Jakov: Sallós Csaba

Díszlet: Fodor Viola
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Zene: Boros Csaba
Rendezőasszisztens: Keresztes Franciska
Súgó: Ferenczi-Tóth Katalin
Ügyelő: Vajda György

Rendező: Keresztes Attila

Július 14. 10:30 | Bajor Gizi Színészmúzeum

(1124 Budapest, Stromfeld Aurél u.16.)

Szakmai találkozó
A beszélgetést Veiszer Alinda vezeti.

A Kortársunk Csehov kiállítás is megtekinthető,
melynek kurátora Lakos Anna, a látvány Antal Csaba, a grafika Antal Barbara munkája.

Július 27. 18:00 | Műemlék Rakétabázis

Irina
Győri Rév Színház előadása
-3-

Csehov novellák állnak össze egy csokorrá Kiss Csaba De mi lett a nővel című férfimeséjében, ami a RÉV Színház előadásában gyűrűzik tovább.
A mese Irináról szól, a Nőről aki elérhetetlen, a Nőről, aki megfoghatatlan, a Nőről, aki ott sincs és mintha soha nem is lett volna soha igazából.
Három férfi, nyolc történet és egy nő.

Rendező: Korányi Bálint
Szereplők:
Aljosa – Szántó Dániel
Gyabkin – Nagy Zsolt Zsozsa
Jura – Balla Richárd
Irina – Bálint Betty

Látvány: Bojkovszky Zsolt, Suhaj Miklós
Plakát: Suhaj Miklós, Fotó: Mezősi Kristóf

Július 27. 20:00 | Műemlék Rakétabázis

Kiss Csaba: De mi lett a nővel?

(Előadás után beszélgetés az alkotókkal, az idén huszonkét éves produkció kapcsán.)

Csehovot a közönség a leheletfinom lélekrajzok, a fájdalmas őszi hangulatok, a kisiklott életek,és az eleve reménytelen elvágyódások írójaként ismeri, ám de létezik egy másik, egy "elvetemültebb" Csehov is: az anekdotaszerű, kaján, néha groteszkül kegyetlen novellák,vásott karcolatok szerzője. A "De mi lett a nővel?" férfimese nyolc ilyen rövid elbeszélés helyzeteire, motívumaira épül.

"A kerettörténet szerint valamikor a múlt század végén három csóró orosz színész elindul a végtelen, forró országúton Bikulin bankár estélyére. Útközben egyikük - Jura - Történeteket, pletykaízű sztorikat mesél a társasági élet egyik mitikus nőjéről, Bikulin bankár unokahúgáról..."

A "De mi lett a nővel?" című férfimese nyolc rövid elbeszélés helyzeteire, motívumaira épül. A különös dramaturgiájú előadásban szerelmek és csalódások, kivégzések és foghúzások, öngyilkosságok és ellenvonatok kavarognak Irina Bikulina ártatlan, mégis felkavaróan buja, szenvedélyes alakja körül. A játék végén minden titokra fény derül - a legvégsőre is - és megelevenedik a férfivágy örök tárgya, az a bizonyos legendás Nő.

Az ősbemutató a Győri Nemzeti Színházban, 1997-ben volt.

Rendező: Kiss Csaba
Szereplők:
Gyabkin - Gyabronka József
Aljosa - Horváth Lajos Ottó
Jura - Honti György

Július 28. 20:00| Műemlék Rakétabázis

Ványa bácsik, avagy Nyaralj ködben

Esztrádisztikus, szimfonikus, misztikus punk-operett két részben
Az Anyaszínház és az RS9 Színház előadása

Csehov Ványa bácsi című drámája és egyéb dokumentumok felhasználásával írta:
Ernyei Bea és Galambos Péter
Dalszövegek: feLugossy László, Menszátor Héresz Attila, Melis László

Szerebrjakov – Téri Sándor
Ványa – Maday Gábor
Asztrov – Menszátor Héresz Attila
Szonya – Kovács Olga
Jelena – Balogh Marianna (NNÁ)

Dramaturg: Ernyei Bea
Zene: Laca és a PosztHús, Melis László, Menszátor Héresz Attila
A rendező munkatársa: Kővári Szimonetta
Rendező: Galambos Péter

„ – Tudtad, hogy a tudatlanság és a közöny az emberiség két legnagyobb problémája?
– Nem tudtam, de nem is érdekel.”

Július 29. 17:00 | Műemlék Rakétabázis

Ábrándok
(Csehovok, asszonyok, szerelmek)

Gózon Gyula Kamaraszínház előadása

Fordította: Radnai Annamária, Szirotina Szvetlana, Makai Imre, Kosztolányi Dezső

Anton Pavlovics Csehov, Kiss Csaba, Kiss-Ochtinszky Judit

Milyen távolságból lehet jól szeretni? Milyen közelről? Milyen messziről?
Lehet-e igaz egy olyan kapcsolódás, amely csak virtuálisan létezik? Miből táplálkozik a soha be nem váltott remény akár egy életen át?
Ha él a vágy és dolgozik...hát miért nem indulunk el végre Moszkvába??

Lehet Csehovot ismerni? Vajon hogyan szerethetett, vágyódhatott, menekülhetett az a férfi – aki a Sirályt,  a Ványa bácsit,  a Három nővért  írta ?

A Gózon Gyula Kamaraszínházban lírai kísérletet teszünk személyes levelezéseit is felhasználva arra, hogy közelebb kerüljünk Csehov ábrándjaihoz, érzelmeihez egy olyan asszony szemén keresztül, aki egy életen át szerette  őt. A dologban különösen érdekes hogy minden egyes mondat, vagy Csehovtól, vagy az ő életében szerepet kapó asszonyokról-asszonyoktól származik.

Szereposztás

Anton Pavlovics Csehov  -  Béres Miklós
Lídija Avilova   -   Fehér Ildikó
Olga Knipper   -   Csomor Csilla
Lika Mizinova  -   Gera Marina

Díszlet: Ondraschek Péter
Jelmez: Harák Judit
Dramaturg: Kiss-Ochtinszky Judit
Munkatársak: Laczkó Mónika, Ladányi Tamás
Rendezőasszisztens: Bátori Zsófia

Színház nevelési szakember: Gyevi-Bíró Eszter
Rendező: Hajdú László
Producer: Szabó Ágnes

Július 29. 20:00 | Műemlék Rakétabázis

Csehov

Dollár Papa Gyermekei
-2-

Az előadás szövegkönyve Kosztolányi Dezső, Makai Imre, Morcsányi Géza és Tóth Árpád fordításainak felhasználásával készült.

Vidéken eddig csak mi voltunk, de most megjelentek a prolik is. Most már minden tó, még a tyúkszarnyi is, körbe van épülve nyaralókkal. Már nem bír magával a sok patkány a fővárosban, építkezik, jön a telekre, ülteti a paradicsomát és zabálja. Azt tudom mondani, hogy a prolik száma, mondjuk csak egy-két év alatt is, rendkívüli méreteket fog elérni.

"Für Anikó mai Jászai Mariként, muzeális eleganciával, csillagos tízesre játssza a csehovi „nagy nőt” – színésznőt és színész nőt –, aki csodaruhájába burkolva és létvakságába sminkelve holnap-tudat nélküli, XXI. századian tékozló jelenség." (Tarján Tamás)

Színészek: Für Anikó, Stork Natasa, Mészáros Piroska, Láng Annamária, Georgita Máté Dezső, Ördög Tamás, Terhes Sándor
Rendező: Ördög Tamás
Jelmez: Je Suis Belle - Dévényi Dalma és Kiss Tibor
Zene: Vranik Krisztián
 
Külön köszönet: Bányai Tamás, Lengyel Anna, Mucsi Balázs, Székely Rozi, Veress Anna
  
Támogatók: Trafó Kortárs Művészetek Háza, Budapest Főváros Önkormányzata, BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft., Staféta, Füge Produkció, Tünet Együttes
 
A produkció a Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett Staféta program keretében valósult meg.

A Kortársunk Csehov Minifesztivál program megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta

www.nka.hu


© 2018. Zsámbéki Színházi Bázis - THEATER Online - theater.hu